Trump összetörte az ukrán NATO-álmokat – Mandiner Harctér
Donald Trump beiktatásához közeledve már Zelenszkij is tárgyalna a fegyverszünetről, de feltételekkel. Az ukrán elnök NATO-tagságot szeretne, de erről Trump hallani sem akar.
Egyet ért ugyan az Iszlám Állam elleni háborúval, mégis pert indít Barack Obama ellen egy amerikai katona, mivel szerinte az elnök nem kapott felhatalmazást a kongresszustól a háborúra, amit ezért jogtalannak tart.
Nathan Michael Smith százados Kuvaitban teljesít szolgálatot, s mindeddig rendszeresen hangot adott annak, hogy fontosnak tartja az Iszlám Állam (IÁ) elleni harcot, s egyetért vele. Ám a lelkiismeretére és az amerikai alkotmányra hivatkozva mégis pert indít az elnök ellen, mert úgy gondolja, hogy Barack Obama nem kapta meg a megfelelő felhatalmazást.
„Katonai eskümhöz híven arra kérem a bíróságot: közölje az elnökkel, hogy megfelelő felhatalmazást kell kapnia a kongresszustól ahhoz, hogy háborút folytathasson az Iszlám Állam ellen Szíriában és Irakban” – olvasható a százados bírósághoz benyújtott keresetében. Smith a vietnami háború után, 1973-ban elfogadott törvényre is hivatkozik igaza alátámasztásakor.
Sántít az elnök érvelése?
A jogi kihívással azt követően kell szembenéznie a Fehér Háznak, hogy Barack Obama – miután május elején a harmadik amerikai katona esett el Irak északi vidékén – jelentősen megnövelte a terepen harcoló amerikai különleges egységek létszámát. Az elnök akkor azzal érvelt, hogy ehhez lényegében megvan a felhatalmazása: a 2001. szeptember 11-i egyesült államokbeli terrortámadások után a kongresszusban megszavazott terrorellenes törvény ugyanis megadja a felhatalmazást a terrorizmus elleni harcra.
A jogászok – így Nathan Michael Smith ügyvédje – szerint azonban az elnöki érvelés sántít: a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után foganatosított törvény ugyanis nem terjed ki egy akkor még nem is létezett terrorszervezetre. Márpedig az Iszlám Állam akkor még nem létezett.
Fehér Ház: Legitim az elnök döntése
A Fehér Ház már válaszolt a beadványra, s azt állítja: az elnök döntése legitim, az Iszlám Állam ugyanis a 2003-ban kezdődött iraki háború idején lényegében az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat „leányvállalata” volt. Az amerikai sajtónak nyilatkozó – de nevük elhallgatását kérő – kormányzati tisztségviselők idézik Stephen Preston, a Pentagon (az amerikai védelmi minisztérium) volt vezető jogászának 2015 áprilisában elmondott beszédét, melyben Preston azzal érvelt, hogy vezetője, Oszama bin Laden likvidálása után az al-Kaida megroggyant ugyan, de különböző szervezetei nem szűntek meg, tehát a terrorellenes törvény a többi terrorszervezet elleni küzdelemre is érvényes.
Ugyancsak kormányzati tisztségviselőket idéz a The New York Times című lap: az Iszlám Állam elleni harcra megadja a felhatalmazást az a döntés is, amellyel a kongresszus 2002-ben George W. Bush elnököt hatalmazta fel az iraki invázió megindítására.
Az Obama-adminisztráció egyébként az Iszlám Állam elleni katonai erő alkalmazására is kért újabb felhatalmazást a kongresszustól, ám a törvényhozók nem cselekedtek. Viszont megszavaztak különböző pénzügyi alapokat az Iszlám Állam elleni háború finanszírozásához, s a kormányzat ezeket egyúttal felhatalmazásnak is tekintette.
Ügyvéd: A fékek és egyensúlyok a lényegesek
Az Obama elleni per kezdeményezőjének, Smith századosnak két ügyvédje van: David Remes, aki több guantánamói fogoly védelmét is ellátta, és Bruce Ackerman, a tekintélyes Yale Egyetem jogászprofesszora, aki tavaly a The Atlantic című folyóiratban hosszas tanulmányt közölt az Iszlám Állam elleni háború jogszerűtlenségéről. Ackerman akkor azt fejtegette, hogy annak a katonának, aki parancsot kap az Iszlám Állam elleni harcra, joga van megkérdőjelezni ezt a parancsot és pert indítani a bíróságon.
„Szeretnénk, ha ez a téma ismét a közfigyelem középpontjába kerülne, hiszen az elnöki hatalmat is korlátozó fékek és egyensúlyok rendjéről van szó” – nyilatkozott az NPR amerikai közszolgálati rádió egyik műsorában Ackerman professzor.